Finanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál dolgozókra vonatkozó új szabályok
2024. július 1-jétől kell alkalmazni a kivezényelt hivatásos honvédekre vonatkozóan a következő szabályokat:
Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor egészségügyi szolgáltatóhoz, aki az 55. életévét betöltötte, az egészségügyi szolgáltató a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel.
Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig az egészségügyi szolgáltató vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.
2024. szeptember 1-jétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók összeférhetetlensége kapcsán az alábbi új szabályokat kell alkalmazni:
- Adott összeférhetetlenség alól (azaz a vezető, pénzügyi kötelezettségvállaló és a hozzátartozója közötti irányítási, ellenőrzési, elszámolási kapcsolat kapcsán) ellátási érdekből az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.
- Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetőjének vezetői megbízatásával összeférhetetlen az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. Ez a szabály kiegészül az országos társgyógyintézettel.
- Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetője és közeli hozzátartozója – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – egészségügyi szolgáltatást is nyújtó gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést. Ez a szabály is kiegészül az országos társgyógyintézettel.
Illetményekre alkalmazandó új szabályok
Az illetmények kapcsán a következő szabályokat kell alkalmazni 2024. szeptember 1-jétől:
Az országos gyógyintézet és az állami fenntartású vármegyei fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény intézményvezetőjének vezetői juttatását a miniszter határozza meg.
A magasabb vezető vezetői juttatásának mértéke egyoldalú munkáltatói intézkedéssel módosítható.
Ápolási igazgató fizetése: Az ápolási igazgatói feladatokat ellátó magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje a 2020. évi C. törvény 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a 2020. évi C. törvény 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeg 120 százalékát.
A módosítás indokolása alapján, a „módosítás célja az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló magasabb vezetők illetményének megállapítására vonatkozó szabályok módosítása annak érdekében, hogy olyan illetményrendszert állapítson meg, amely keretében a vezetői illetménynek legyen olyan része, amely a nem megfelelő munkavégzés esetén a vezető által szabadon módosítható, ezzel érezhető anyagi vonzata legyen az esetleges mulasztásoknak. Ennek érdekében az új szabályozás alapján az egészségügyi szolgáltató egyéb magasabb vezetőjének (orvos igazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató) illetményét úgy kell megállapítani, hogy el kell, hogy érje a 2020. évi C. törvény 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb fizetési fokozathoz az 2020. évi C. törvény 1. mellékletben meghatározott összeg százhúsz százalékát.”
Beléptető rendszer alkalmazása
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók napi munkavégzéséhez kapcsolódik az állami fenntartású intézmények beléptető rendszerére vonatkozó új szabály, amely a következőkről rendelkezik:
2025. január 1-jétől lép hatályba, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézmények esetében a munkáltató – az egészségügyi ellátás folyamatossága biztosítása érdekében – egységes beléptető rendszer alkalmazásával ellenőrizheti a dolgozóinak munkaidő-betartását, az intézménybe történő be- és kilépését.
Adatkezelés a beléptető rendszer kapcsán:
A munkáltató beléptető rendszer alkalmazásával tudomására jutott, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy munkaidejének betartására, az intézménybe történő be- és kilépésére vonatkozó személyes adatokat az ellenőrzött tevékenységgel összekapcsolható módon az adatkezelés célja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben és időtartamban, de legfeljebb a be- és kilépéstől számított 1 évig kezeli. Továbbá az egységes beléptető rendszer használata és az ehhez kapcsolódó ellenőrzése érdekében a munkáltató – a munkavégzésre irányuló jogviszonyra irányadó törvényben meghatározott adatokon túlmenően – legfeljebb a jogviszony fennállásának idejéig kezeli az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy arcképmását.
Struktúrában bekövetkező változás
A finanszírozott egészségügyi szolgáltatók irányításánál 2025. január 1-jétől az alábbi változásokra kerül sor:
A vármegyei egészségügyi intézmények és az országos egészségügyi intézetek gyakorolják az alapvető és az egyéb munkáltatói jogokat a városi egészségügyi intézmények és a társgyógyintézetek valamennyi foglalkoztatottja tekintetében. A törvénymódosítás indokolása úgy rendelkezik, hogy a rugalmasabb kapacitáselosztás érdekében az irányító vármegyei intézmény az irányított városi intézmények között, illetve az irányító vármegyei intézmény javára is átcsoportosíthat, illetve a városi intézmény szakmai összetételét módosíthatja.
Mindezek alapján a következő jogszabályok kerültek meghozatalra:
Az irányító vármegyei intézmény vezetője jogosult az irányítása alá tartozó városi intézmény kapacitásai átcsoportosítására – ideértve az irányító vármegyei intézmény javára történő kapacitás-átcsoportosítást is –, csökkentésére, illetve szakmai összetételének módosítására.
A városi intézmény 200 000 forint feletti értékű eszközeinek vagyonkezelője az irányító vármegyei intézmény.
A városi intézmény foglalkoztatottjai – kivéve a városi intézmény vezetőjét – tekintetében az alapvető és az egyéb munkáltató jogokat az irányító vármegyei intézmény vezetője gyakorolja. Az országos társgyógyintézet foglalkoztatottjai felett – kivéve a társgyógyintézet vezetőjét – az alapvető munkáltatói jogokat és az egyéb munkáltatói jogokat az országos gyógyintézet vezetője gyakorolja.
Digitális időpontfoglaláshoz kapcsolódó új szabályok
Az állam az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) digitális időpontfoglalási rendszere útján biztosítja, hogy a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást nyújtók (azaz a nem magánszolgáltatók) az EESZT útján közzétegyék és folyamatosan frissítsék a beutalóval és beutaló nélkül igénybe vehető szolgáltatásaikra nyitva álló időpontokat.
A fenti szabály végrehajtása kapcsán 2024. július 1-jétől további új szabályok léptek hatályba, amelyek a következőkről rendelkeznek:
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) lett kijelölve az egységes telefonos időpontfoglalási központ működtetőjeként. Az NNGYK a telefonos időpontfoglalási központot az Egészségvonal szolgáltatása keretében működteti. Az NNGYK a telefonos időpontfoglalási központ szolgáltatást a hét minden napján 6 óra és 22 óra között országos elérhetőséggel végzi és a telefonos időpontfoglalási központ szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatását a honlapján teszi közzé. (Jogszabályi alap: 333/2023. (VII. 20.) Korm. rendelet)
A digitális időpontfoglalási rendszert használó járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a fenti egységes telefonos időpontfoglalási központ útján is köteles fogadni a társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkező biztosított járóbeteg-szakellátásra történő időpontfoglalását, a lefoglalt időpont módosítását vagy törlését. (Jogszabályi alap: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet)
96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletbe került be az EESZT kapcsán az a kiegészítés, amely az EESZT működtetőjét kötelezi arra, hogy tájékoztatást adjon az EESZT digitális időpontfoglalási rendszer szolgáltatás használatával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről. Továbbá az arra kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv majd az EESZT működtetőjének adatszolgáltatása, illetve megkeresése alapján ellenőrzi az EESZT digitális időpontfoglalási rendszer szolgáltatás használatával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.