A munkabér előleget illetően a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) nem tartalmaz rendelkezéseket, így ennek eldöntése a munkáltató jogköre.
A munkabér előlege adómentes lehet, de ehhez két együttes feltételnek együttesen kell teljesülnie.
Az egyik feltétel, hogy az előleg visszafizetése (levonása a munkabérből) maximum hat hónapon belül megtörténik. A másik feltétel, hogy összegszerűen az előleg nem lehet magasabb a mindenkori minimálbér ötszörösénél. 2025-ös adóévben ez az összeg 5 x 290 800 Ft = 1 454 000 Ft.
A munkáltatónak célszerű lenne egy belső szabályzatban (vagy kollektív szerződésben) rögzítenie a munkabér előlegre vonatkozó szabályokat.
Ebben meg kell határoznia a munkabér előlegre vonatkozó belső feltételeket. Ebbe bele kell, hogy tartozzon a munkavállalók kilépésének esetkörei, illetve esetlegesen a próbaidő alatti juttatás is. Valamennyi olyan lényegi elemről rendelkezni kell, amely a juttatás rögzíti a munkabérelőleg mértékét, valamint visszafizetés módját és rendszerességét. Ebből következően a munkabérelőleg juttatását írásba kell foglalni.
Adójogi oldalon viszont felmerülhet adófizetési kötelezettség is, azaz lehet adóvonzata az ügyletnek, amennyiben a már említett együttes feltételek valamelyike nem teljesülne. A munkabérelőleg ugyanis a munkáltató oldaláról kamatmentes kölcsönnek minősül, azonban erre vonatkozóan a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó előírások is vonatkoznak. Viszont, ha a két együttes feltétel a féléves futamidőn belül teljesül (minimálbér ötszöröse), akkor nincs kamatkedvezményből származó jövedelem, így nem merül fel adófizetési kötelezettség sem.
További kritérium lehet, hogy a munkabérelőleg folyósítását követően a megállapított futamidőn belül ne történjen újabb munkabérelőleg juttatás, mert akkor már az Szja törvény 72. § (4) bekezdés g) pont szerint kell eljárni.