A Magyar Közlöny 66. számában jelent meg a 2024. évi XXIX. törvény, amely többek között egészségügyi és egészségbiztosítási törvényeket is módosított, továbbá a Magyar Közlöny 74. számában olvasható az 194/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról.
Szűrővizsgálat
2024. június 13-ától az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok köre kiegészült a vastag- és végbélrákszűrés szűréssel, amelyet 50 és 70 év közötti életkorban, kétévenként, népegészségügyi céllal kell elvégezni. Mindezek alapján népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok a következők:
- 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia);
- 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia);
- 50 és 70 év közötti életkorban, kétévenként, népegészségügyi céllal vastag- és végbélrákszűrés szűrés.
A szűrővizsgálatok kapcsán módosul az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, amely jelenleg a 0–18 év közöttiek kötelező szűrővizsgálatát szabályozza.
2025. január 1-jén lép hatályba az az új szabály, amely általánosságában mondja ki, hogy a fenti szűrővizsgálatok kötelezőek, és rendelkezik arról is, hogy a szűrővizsgálatra kötelezett, cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha a fenti kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, akkor az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
Ugyanakkor a szűrővizsgálat kapcsán nem változnak a kiskorúakra vonatkozó alábbi rendelkezések, amelyek a következők:
A kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli, amely – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Kiskorú esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.
Változás a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából kitöltendő nyomtatványban
2024. július 9-étől változott a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából kitöltendő orvosi beutalóban a fogyatékosság jellegére vonatkozó adattartalom. A nyomtatványban bekövetkezett változásokat vastagon szedve jelzem az alábbiakban:
III. A fogyatékosság jellege
1. Az igénylő fogyatékosságának jellege
a) látási,
b) hallási,
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be résszel (korábbi nyomtatvány ezt a rubrikát nem tartalmazta), vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (korábbi nyomtatvány ezt a rubrikát nem tartalmazta),
c) értelmi,
d) a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara,
e) korábbi mozgásszervi megnevezés helyett mozgásában fogyatékos megnevezés került be,
f) kromoszóma-rendellenesség,
g) beszédfogyatékos (korábbi nyomtatvány ezt a rubrikát nem tartalmazta),
h) – bekerült, hogy nyomtatványba, hogy a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – halmozott, mert az igénylőnek az a)–g) pontban meghatározott fogyatékosságok közül legalább kettő fogyatékossága van,
i) halmozott, mert az igénylő hallásvesztése oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és emellett az a), c)–g) pontban meghatározott fogyatékossága is van. Korábban akkor minősült halmozottnak a fogyatékosság, ha látási, vagy értelmi, vagy a személyiség egészét érintő fejlődést átható zavar fogyatékossága állt fenn.