*Éves pedagógiai munkaterv óvodáknak (2025)

Mit kell tartalmaznia az óvoda munkatervének?

A munkaterv az óvoda céljainak eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek meghatározását és ütemezését tartalmazza. Összeállításánál célszerű figyelembe venni a már fentebb felsorolt tervezési szintek iránymutatásait, valamint az óvoda pedagógiai programjában és az igazgató vezetői programjában (pályázat szakmai programja) előírtakat, valamint az óvoda előző nevelési évben elért eredményeit. Amennyiben az óvoda részt vesz valamilyen pályázati projektben, akkor indokolt az ebből adódó feladatok tervezése is.

Nem kell figyelembe venni a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet. Ennek indokai:
- Az óvodák esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 19. pontja nevelési évként (tehát nem tanévként!) értelmezi a szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakot.
- A tanév rendjéről szóló rendelet hatálya nem terjed ki az óvodákra. 

A munkaterv részletes tartalmi követelményeit a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. §-a sorolja fel. Ennek alapján az óvoda éves munkatervében kell meghatározni az óvodai nevelési év rendjét, ezen belül
- az óvodai nevelésnélküli munkanapok időpontját, felhasználását
- a szünetek időpontját (fenntartói hatáskör)
- az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját
- az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját
- az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú nyílt nap tervezett időpontját
- minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

Az óvodai nevelési év helyi rendjének meghatározásához, illetve ennek elkészítéséhez azigazgatónak ki kell kérni a fenntartó, a szülői szervezet és közösség véleményét. 
Az óvodai nevelés nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén – az óvoda ellátja a gyermek felügyeletét. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy egy nevelési évben a nevelésnélküli munkanapok száma nem lehet több 5 napnál.
Az óvodai nevelési év folyamatos, nincsenek úgynevezett szünetek, mint az iskolában. A tanév rendjében meghatározott őszi, téli, tavaszi szünetek időpontjai nem vonatkoznak az óvodákra. 
A nagyobb karbantartási, felújítási és nagytakarítási munkálatok végzésére tervezett nyári zárással kapcsolatban az időtartamon kívül célszerű megtervezni a szülők tájékoztatásának idejét és módját, továbbá a zárás alatt a gyermekek fogadására kijelölt óvodát.

Fontos változás 2024. január 01-től: a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztásának tervezése.

Milyen további területek tervezése javasolt?

Tekintettel arra, hogy az óvoda optimális szakmai és szervezeti működése nagyban függ a kellően átgondolt és célszerűen megtervezett feladatoktól, ezért az éves munkaterv tartalmi kérdése tekintetében feltétlenül élni kell a „minden egyéb” jogszabályi felhatalmazás lehetőségével.
Milyen „egyéb” szakmai és működési kérdések tervezése segítheti az óvoda céljainak elérését? Például a pedagógiai munka, a tanügyi feladatok, a gazdálkodási és munkáltatói feladatok tervezése, ütemezése.
A pedagógiai munka tervezésekor célszerű meghatározni a nevelési év kiemelt pedagógiai feladatait, valamint a pedagógiai feladatok megvalósítását segítő feltételrendszert:
- az óvodapedagógusok és NOKS-ok gyermekcsoporthoz való beosztását,
- a szakmai benchmarking formáját, helyét, idejét,
- az egyes területekért felelős alkalmazottakat,
- a feladatok végrehajtásának ellenőrzési tervét.
A kiemelt pedagógiai feladat meghatározása az előző nevelési év eredményeinek és a középtávú szakmai terv célkitűzéseinek figyelembe vételével javasolt. A nevelési év beszámolójának koherenciában kell lennie a munkatervvel.

A tanügyi feladatok közül minden nevelési évben rendszeresen visszatérő feladat az óvodai jelentkezés és felvétel, valamint a tanköteles korba lépő gyermekek beiskolázása. Tanügyi feladat lehet, az óvoda belső szabályzó dokumentumainak felülvizsgálata, és a kötelező nyilvántartások vezetése.

A munkáltatói feladatok tervezése során azt érdemes átgondolni, hogy milyen aktuális teendők várhatók, pl. pedagógusok kinevezése, kitüntetésre felterjesztés, tanfelügyelti ellenőrzés, szabadságok kiadása, stb. A pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztásának tervezése is fontos feladat.

A gazdálkodás területén tervezhető például a beszerzések köre, a szükséges karbantartási, felújítási munkák, illetve ezek ideje, vagy a pályázati finanszírozással történő elszámolás ideje, felelőse.